Exclusive Post

Céges levelek postázása

részletek

Exclusive Cleaning Service

Irodák takarítása

részletek

Exclusive Design

Logo-készítés, arculattervezés, weboldal-készítés

részletek
2020.02.21.

Nagy Erika – Marketing Menedzser

 

 

Mi a cég üzenete a közönség felé?

 Cégünk elsősorban a B2B piacon helyezkedik el, így két fajta kommunikációt folytat. Egyrészt a leendő munkavállalóinkat szólítjuk meg, ahol egy barátságosabb, közvetlenebb hangvételt sugároz, másrészt pedig a már meglévő, és a leendő partnereinket szólítjuk meg, amikor is sokkal komolyabb, de nyitott kommunikációt folytatunk. A toborzásaink során a megbecsülés a legfőbb üzenetünk, amit szeretnénk átadni. Az üzleti partnereinknek pedig azt az üzenetet próbáljuk átadni, hogy a problémájukkal mindig hozzánk forduljanak, mert  mi minden esetben tudunk megoldást találni számukra.

Mely csatornákon érjük el leendő ügyfeleinket?

Elsődlegesen a social media felületein hirdetünk, illetve a különböző videó megosztó oldalakon. Azt gondolom, hogy a mai világban már majdnem mindenki elérhető ezeken a platformokon, és így tudunk a legjobban beleégni a leendő ügyfeleink tudatába.

A másik jelentős csatornánk pedig a kapcsolati tőkénk. Számos irodaházban jelen vagyunk, és számos nagyvállalat is igénybe veszi a szolgáltatásunkat. Mi úgy hisszük, hogy ha az emberek, és főleg a partnerek bizalmába tudunk férkőzni, akkor lehetünk igazán sikeresek, hiszen egy „baráttal”könnyebb mindent megosztani.

Melyek a jövőbeni terveink?

A jövőben szeretnénk az összes platformunkon több információt megosztani az Exclusive Group mindennapjairól. Szeretnénk, ha leendő partnereink nagyobb betekintést nyernének a működésünkről, mivel ez jobban hozzásegítheti őket, hogy nagyobb bizalommal keressenek fel minket. Szeretnénk így egy letisztultabb képet alkotni magunkról.

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2020.02.18.

Kurinyec Péter - Vezető Projektmenedzser

Mitől különleges a HR munka?

A HR-munkának az a szépsége, hogy rendkívül sokszínű. Attól függően, hogy milyen méretű, vagy milyen szférában tevékenykedő vállalatnál dolgozik az ember, változhat a feladat és azok szereplői is. Akár a klasszikus toborzási feladatokat nézzük, vagy a különböző egyéni és szolgáltatás fejlesztési feladatokat, ezekhez mind más és más készségek szükségesek. Eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, hogy a toborzás és a kiválasztás területe igényli igazán az érzelmi,és nem kizárólag a tudatos munkafolyamatokat. A hosszú évek során megjelentek a teljesen új igényekre reagáló HR-területek is, amelyek néhány éve még nem igazán léteztek. Ilyen például a munkáltatói márkaépítés, amellyel új kapuk nyíltak meg az én munkámon belül is.

Milyen üzenetet közvetít a cég a munkavállalók felé?

A munkám egyik célja, hogy megmutassam, mitől más, mitől egyedi a vállalat, mire számíthat az, aki az Exclusive Group-ot választja. Ugyanis a munkavállaló is választ, nem csak a munkáltató. Ennek egyik része a jelöltek bevonzása, a másik pedig a munkavállalók megtartása különböző eszközökkel: megbecsülés, tisztelet, versenyképes bérezés és őszinte kommunikáció.

Hogyan lehet jól kiválasztani a munkavállalókat?

A hosszú évek alatt az állásinterjúztatással foglalkozva, fontos feladatommá vált az igazán jó ember - fontos, hogy JÓ EMBER - kiválasztása, azzal, hogy főként a személyiséget próbálom megítélni, nem kizárólag a szakmai tudást. Az, hogy a jelölt mennyire válhat sikeres tagjává a csapatunknak és a vállalati kultúránknak, több tényezőtől függ. Fontosak a szakmai készségek, de nagyon sok munkakörnél talán többet jelentenek azok a szociális készségek vagy személyes kompetenciák, mint a hozzáállás, a motiváció, kreatív gondolkodás vagy a proaktivitás. Hiszen ezek azok a tényezők, jellemzők, amelyek hosszú távon is előre visznek bennünket, segítenek a fejlődésben.

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2020.02.13.

Bokros Gábor - Ügyvezető Igazgató

 

 

Minek köszönhető, hogy dinamikusan fejlődik a cég?

 Egy szó: MUNKA! Legalábbis a mi cégünk esetében ez a mozgatórugó. Illetve a tisztelet és az alázat. Igyekszünk ezt a szemléletet átadni minden új kollégánknak, a fizikai munkát végző munkatársainktól kezdve a menedzsment összes tagjáig. Már a kezdetektől igyekeztünk olyan atmoszférát teremteni, ahol az emberi értékeket ötvözzük az üzleti profizmussal. Nem könnyen elérhető ez a cél, de ebben nem ismerünk kompromisszumot.

 Milyen nehézségekbe ütközhet egy nulláról induló brand az első tíz év folyamán?

 Az összes “gyermekbetegséget” elkapja, de a későbbiekben ezekből a helyzetekből lesznek a legjobb anekdoták a céges csapatépítőkön. A megfelelő munkaerő kiválasztása, megtartása is nagy kihívás, illetve a kollégák folyamatos motiválása. Az Exclusive Group esetében a szolgáltatások többsége fizikai munka. A megrendelők, a gazdasági és demográfia változások miatt, lassan kezdik egyre inkább megbecsülni ezeket a szolgáltatásokat, illetve a munkatársainkat. Az évek folyamán rengeteg olyan új megrendelést kaptunk, ami új kihívást jelentett. Lényegében minden nap nehézség, de egyben minden nap siker is. 

Melyek a legnépszerűbb szolgáltatások?

 2009-ben az Exclusive Post szolgáltatással indultunk, amely mellé az Exclusive Cleaning Service és az Exclusive Mover szolgáltatások is “felkapaszkodtak”. Ezek azok a szolgáltatások, amelyek a cégek életében elengedhetetlenek. Ennek köszönhetően a megbízóink köre csak bővül.

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

 

2019.12.19.

Ha készítünk egy online kérdőíves megkérdezést, és elérjük a kívánt elemszámot nem biztos, hogy minden esetben jól fel tudjuk dolgozni a kapott eredményt. Ezért gondoltam, hogy adok Nektek pár tanácsot, hogy hogyan is érdemes ezeknek neki futni.

 Először is kezdjük a felépítéssel, hogy milyen kérdés típusokat érdemes, és milyenek nem érdemes feltenni. Természetesen vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlenek ezek a kérdések.

 

  1. A skálás kérdéseknél, akár Likert skála, akár más skáláról van szó, azt gondolom, hogy érdemes mindig páros számot megadni. Például 1-4-ig jelölje, hogy Önre mennyire jellemző. Azért nem annyira megfelelő a páratlan szám, mert annak van közepe, és az értékeléskor a középértékkel nem tudunk mit kezdeni. Például, ha 1-5ig értékeltetjük, és a legtöbben a 3-ast jelölik, akkor nem tudunk konklúziót levonni belőle, hiszen a 3-as szám jelenti azt, hogy igen is, meg nem is, így ezzel érdemben nem tudunk foglalkozni.

 

  1. A következő fontos szempont szerintem, hogy ne adjuk több választós lehetőséget. Valójában tényleg jó ez a funkció, hogy adott dolgokból 1-nél többet is megjelölhet, hiszen sok minden kiderülhet ebből, de az eredmények kiértékelése során az ember hamar megbánja, hogy ilyen lehetőséget hagyott. Mert, ha még is úgy döntünk, hogy elengedhetetlen számunkra, akkor minden egyes választ külön, külön le kell kódolnunk, és csak úgy tudunk velük számolni, átlagot vonni, valamilyen következtetést levonni. Én azt javaslom, hogy egy felelet-választós táblázatot készítsünk, 3 lehetőséggel, például: „igen, és fogyasztom is”, „igen, de csak ritkán fogyasztom „nem ismerem”. Így láthatjuk, hogy mely dolgokat ismeri, és akár a fogyasztási szokásokat is felmérhetjük.

 

  1. A harmadik szempont inkább a formaiságra vonatkozik. Egyrészt 100 elemszám alatt nem szabad kördiagrammal ábrázolni az eredményeket, mert hamis képet fog mutatni. Másrészt, véleményem szerint mindig érdemes átlagolni az értékeket és úgy bemutatni, mert az átlag jobban megmutatja az eredményt. Ha az embernek van hozzá kapacitása érdemes szórást is végezni (az átlagtól való négyzetes eltérés).

Nektek mi a véleményetek erről? Szerintetek még milyen fontos szempontok lehetnek egy kutatásnál? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2019.12.11.

A legtöbb ember életében eljön az a pillanat, amikor egy téma kapcsán kutatást kellene készítenie. Ilyenkor a legjobb feltérképezni, hogy az adott téma milyen fajtájú, és módszerű kutatást igényel. A két legnépszerűbb kutatás a kvalitatív, illetve a kvantitatív. A kvalitatív kutatás inkább egy minőségi kutatás szokott lenni, mely lehet: interjú, megfigyelés, kísérlet. A kvantitatív kutatás pedig inkább mennyiségi adatokkal dolgozik.

 

 A véleményem az, hogy minden kutatás folyamán érdemes először készíteni egy kvalitatív megkérdezéses kutatást, és azt tovább kutatni egy kvantitatív kutatással, amely vagy alátámasztja, vagy megcáfolja a hipotéziseinket.

 Mind a két kutatás során vannak olyan szabályok, amelyeket az elemzésük során muszáj szem előtt tartanunk.

1. A mintánkat nem nevezhetjük véletlenszerűnek, hiszen akkor nem számít annak, ha saját social média felületünkre tesszük ki. Akkor lesz a minavételünk véletlen szerű, ha meghatározzuk, hogy minden második utcában, minden harmadk háznak a második emeletén, a negyedik lakásban élőeket kérdezzük meg. Természetesen van példa ilyen mintavételre is, de általában ezt a módszert csak nagy piackutató cégek szokták alkalmazni.

2. A kutatásunk nem reprezentatív. A reprezentatív mintát készíteni szinte lehetetlen, és úgy ahogy az előző szabályban is, általában csak nagy piackutató cégek alkalmazzák ezt is. Ha egy minta reprezentatív, akkor a megkérdezettek arányaiban pont ugyanúgy kell kinéznie ahogy a sokaság. Például Magyarországi viszonylatokban, százalékos arányban annyi nőnek kell lennie, és annyi férfinak, mint az alapsokaság, ebbe beleértve az etnikumokat, vallási hovatartozást, korosztály stb. Rengeteg ismérvnek meg kell felelnie a mintának, amit egy átlagos ember nem tud kivitelezni.

3. Mivel a minta nem reprezentatív, így nem általánosíthatunk. Ez alatt azt értem, hogy nem mondhatjuk azt, hogy szerintünk a nőknek ez a véleménye, vagy a férfiak ezt gondolják, hiszen nem tudhatjuk. Úgy kell kielemeznünk a kutatást, hogy érezhető legyen, hogy az általunk megkérdezettekről szól. Lehet ilyen sablon szövegeket belecsempészni, mint például: „Az általam megkérdezettek szerint” „A kérdőívet kitöltők szerint” „A válaszadók szerint” „A vizsgált minta alapján”, és hasonlóak, de a lényeg, hogy soha ne általánosítsuk az alap sokaságra a kutatási eredményünket.

4.  Mindig tartsuk tiszteletbe a pszichológiai sorrendet. Először mindig általános kérdésekkel indítsunk, azért, hogy meg tudjuk teremteni a bizalmi légkört. Aztán elkezdhetjük szűkíteni a témát, kvázi mint egy tölcsér, és csak a legvégén kérdezzünk rá intim témákra, mint például, keresete, neme, lakhelye, identitása, súlya, kora.

 5. Az interjú elején, vagy a kérdőív elején mindig közöljük, hogy miért végezzük ezt a kutatást és mire számíthatnak. Egy mélyinterjú során kihagyhatatlan rész, hogy hangfelvétel készül erről, és hogy a beleegyezését kérnéd. Egy kvantitatív kutatás során pedig az anonimitás kérdése elengedhetetlen, illetve, hogy hogyan dolgozod fel az adatokat, esetleg összesítve, vagy egyénenként.

Ti készítettetek már hasonló kutatást? Mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatban? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2019.11.15.

 Ahogy a korábbi blogokból megtudhattátok a PR szoros kapcsolatban áll a Human Resources managementtel, azaz a HR-rel. A belső PR célcsoportjai között ugyanis ott vannak jelenlei és jövőbeni munkatársaink. A jelenlegi munkaerőpiaci kihívások okán felértékelődött a PR és a HR kapcsolatának egy sajátos területe, melyet Employer Brandingnek nevezzük.

 

 A munkáltatói márkaépítés (Employer Branding) olyan stratégiai feladat, melynek során egy vállalat/intézmény/ szervezet értékeit (employee values = EV) definiáljuk és a márkamenedzsmentben használt eszközök adaptálásával munkaerő- toborzásra, -megtartásra használjuk.

Mivel az elmúlt időszakban nagyban megváltoztott a munkaerőpiaci helyzet egyre nehezebb a megfelelő munkatársat megtalálni és megtartani, felértékelődöttek azon PR, marketing eszközök, melyeket a HR sikeresen tud alkalmazni a toborzás és a személyügyek kapcsán.

Mint minden PR eszköz, így az Employer Brandind is tervezést, stratégiai szemléletet igényel.

 1. Helyzetelemzés: Makro- és iparági trendek elemzése és a fogyasztók elemzése tartozik ide. A motivációkat, igényeket kell felmérni, illetve szegmentálni.

Versenytás elemzés: itt legjobb, ha készítünk egy SWOT- elemzést, amit már egy korábbi blogomban kifejtettem, illetve a stratégiákat elemezni, márka jegyeket felmérni.

Önértékelés: image, reputáció elemzés tartozik ide, illetve a szervezeti értékelés és a lehetőségek kiértékelése.

A márkapozicionálás egy-egy konkrét márka (brand) versenytársaihoz való viszonyának meghatározása az adott piacon, és ennek a megkülönböztetésnek a nyilvánvalóvá tétele a  potenciális célcsoport(ok) számára.

 2. A következő lépésben a stratégiai célokat kell meghatározni, a célcsoportot ki kell választani. Emellett ki kell választani az eszközöket, és el kell készíteni az idő és a költségterveket.

            A tudatos munkáltatói márka kiépítése összhangban van a HR- és a kommunikációs stratégiájával.A cél, hogy a cég, mint márka és a cég, mint munkaadó üzenetei egy koherens egészet képezzenek. Cél lehet egy jó hírnév kialakítása, egy olyan vállalat, melyhez sokkal erősebben ragaszkodnak munkatársai, büszkék arra, hogy egy ilyen cégnél dolgozhatnak.

 Mint minden cél meghatározásnál itt is fontos:

  • reális,
  • mérhető,
  • térben és időben értelmezhető célokat fogalmazzunk meg.

           

  1. Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a kitűzött céljainkat sikerült e megvalósítani, illetve, hogy mit értünk el a stratégia, illetve akció tervek által. Azért kell, hogy minél konkrét célokat fogalmazzunk meg, mert annál pontosabb visszacsatolást tudunk adni az elért eredményekről.

 

Nektek mi a véleményetek erről a részről? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

 

2019.11.11.

 A jelenlegi kommunikációs trendek alapján egyre inkább elmosódik a határvonal a sales, a marketing és a pr között. Mi azért szeretjük megtartani ezt a felosztást, mivel mások a mérőszámok, más a közvetett cél és más a feladata ennek a három funkciónak is.  

 

 A pr nem egyenlő a sajtóközleményekkel, hanem a kommunikáció tudatos szervezését értjük alatta, melyben beletartoznak a sajtókapcsolatok is. Azok a szolgáltatók, akik „ingyen a címlapra juttatjuk” típusú szolgáltatásokat kínálnak, nem pr szakemberek, hanem jó esetben szövegírók egy sajtólistával.

 Természetesen fontos része a pr-nak a médiakapcsolatok menedzselése, ezért is érdemes elemezni a cég vagy szervezet sajtómegjelenéseit. Ebben segít a PESO modell.

 A médiumokat négy típusra osztjuk: Paid (fizetett), Earned (kiérdemelt), Shared (megosztott) és Owned (saját). Mindegyiknek más a szerepe és máshogy kell kezelni.

 A fizetett médium ebben a modellben nem a nagy, színes hirdetésekre és reklámokra vonatkozik. Sokkal inkább a közösségi médiában futó saját hírek és tartalmak kiemelése, szponzorált tartalomként való megjelenítése, de akár hírlevelek, email marketing vagy egy landing oldal kialakítása is ide tartozhat.

 A megosztott média viszonylag új eleme a képletnek, természetesen a közösségi média megerősödésével került a képbe. Nem csak az tartozik is, mikor a Facebook felhasználók megosztják a cikkünket, hanem a közösség, mint egész a pr tevékenység része lesz. Mikor az ügyfélszolgálat a Facebookon válaszol vagy kezel panaszokat, vagy brandépítő kampányokat tervezünk speciális közösségek részére.

 A saját média azon felületek gyűjtőneve, ahol 100%-ban miénk a kontroll. Ez lehet céges blogunk honlapunk, a hírlevelünk. Ez a tartalmunk kiindulási terepe. Hozzáállás kérdése, hogy a céges LinkedIn vagy Facebook oldalunk a saját, vagy megosztott médiafelületnek minősül, a cél a lényeg, nem a definíció.

 A r stratégia része a sajtókommunikáció tudatos tervezése, és ennek átgondolásához, feltérképezéséhez nyújt segítséget a PESO modell, nem csak egy pr ügynökségnek, hanem a megrendelőnek is.

 Nektek hogy tetszett ez a rész? Írjátok meg kommentbe a véleményeteket!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2019.11.08.

A sajtótájékoztatók a külső PR eszközök közé tartozik. A média és a szervezet közötti leggyakrabban alkalmazott kommunikációs eszköz, amely során új információkat osztanak meg.

A sajtótájékoztatók célja:

  • Hogy a sajtó figyelmét felhívjuk a kívánt eseményre, üzenetre, márkára. Egyszóval, hogy a sajtót aktivizáljuk.
  • Hogy hírverést generáljunk
  • Hogy kisebb költségből tudjuk elérni a célközönségünket a sajtó bevonásával.
  • Informatív, a sajtó számára releváns üzenetet, hírt eseményt tervezzünk.
  • A sajtó segítségével a célközönségünket: hasonlóan egy PR interjúhoz, nem reklámozunk, hanem ez esetben is natív hirdetési formát alkalmazunk.

Mint minden PR eszköz/kampány alkalmazásánál itt is fontos, hogy tervezett eseményről legyen szó. Azaz a PR stratégiához illeszkedő, pontosan meghatározott célokat szolgáló aktivitást valósítsunk meg.

A jó sajtótájékoztató egyik kulcseleme: a friss és adekvát sajtólista. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő személyeket el tudjuk érni, és meg tudjuk hívni az eseményre. A jó sajtólistát hosszú kapcsolatépítés árán lehet csak kialakítani, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy folyamatos frissítést igényel. Gondoljunk csak arra, hogy milyen kellemetlen, ha valami már nem az adott munkahelyen dolgozik, és mi enne apropóján hívnánk meg őt. Vagy ha épp a telefonszám már nem a régi kontaktunknál csörög, hanem egy általunk nem ismert új kollégájánál. Egyik eset sem része a hatékony PR munkának.

Fontos kiemelni, hogy egy sajtótájékoztatónak muszáj érdekesnek, és izgalmasnak lennie, de ez ne vonja el a figyelmet magáról a termékről és a szakmai mondanivalóról.

A sajtótájékoztató megszervezésének fontos lépései:

  • A téma meghatározása. Azt hiszem, hogy ez talán egyértelmű, hiszen fix téma nélkül felesleges lenne megszervezni a találkozót.
  • A résztvevők kiválasztása. Talán ezen áll vagy bukik a projekt, hogy mennyire tudjuk jól kiválasztani a témában érdekelt embereket.
  • Az időpont és a helyszín kiválasztása. Megtehetjük azt, hogy mindenkit megkérdezünk mikor lenne jó, és hol és milyen kívánságaik vannak, de tapasztalatom szerint ennek nincs értelme. A cég igen is legyen határozott, és a saját szempontjai szerint válassza ki az időpontot és a helyszínt, talán a helyszínnél érdemes A, és B tervez készíteni rossz idő esetére.
  • A meghívók megszerkesztése és kiküldése. Ez egy fontos momentum lehet, hiszen már a meghívónak sugallania kell az esemény hangulatát.
  • A résztvevőket és a sajtótájékoztatón megszólalókat érdemes a legtöbb dologra felkészíteni, esetleg előre megbeszélni mindennek a menetét.
  • Technikai ellenőrzést kell tartani.
  • A végén pedig mindenképp kell tartani egy értékelést, a hibákat kielemezni, és természetesen a pozitívumokat pedig megőrizni.

Nektek mi a véleményetek erről? Szerintetek mik a legfontosabb tényezők ezzel a témában kapcsolatban? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2019.10.30.

 „A PR házon belül kezdődik”

„Minden márka belülről építkezik”

Ezek az idézetek is azt hangsúlyozzák, hogy a PR tevékenység első etapja, a belső kommunikáció szabályozott, szervezett működtetése. Minden kommunikációs folyamat, így a PR is akkor lesz fenntartható, ha hiteles, amit kommunikálunk, azaz a valós belső értékek és folyamatok tükröződnek ki. Ezért fontos többek között a belső PR.

 

 

A humánpolitika és a belső PR számos ponton összefüggnek, hiszen a HR feladatait, tevékenységeit, illetve azok hatékonyságát támogatja, növeli a belső PR.

A belső PR magába foglalja:

  • A munkatársi kapcsolatokat
  • A tulajdonosi és menedzsmenti kapcsolatokat
  • A vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolatokat
  • A vezetői és érdekképviseleti kapcsolatokat
  • Valamint a belső szervezeti egységek közötti kommunikációt

 

De miért is fontos a belső PR?

  • A belső PR támogatni tudja a szervezeten a kommunikációt
  • A szervezeten belüli hiteles kommunikáció eredménye pedig a szervezet iránti lojalitás
  • A jó szervezeten belüli kommunikáció növeli a munka hatékonyságát, hiszen az információ rendelkezésre állásást biztosítja
  • A belső kommunikációban kiemeltem fontos a transzparencia és a hitelesség
  • Azaz az információ teljes körű rendelkezésre állásra, ott és akkor, amikor kell
  • A hitelesség pedig azért fontos, mert a szervezet ugyanis bármit sugározhat hivatalosan a környezete felé, ha azt a szervezet tagjai, dolgozói nem hitelesítik akkor minden erőfeszítés feleslegesnek bizonyulhat.

 

A belső PR feladat

  • A céghez tartozás érzésének kialakítása, a szervezet belső közvéleményének formálása
  • A „nyitott ajtók” légkörének kialakítása
  • A menedzsment döntéseinek és döntés-előkészítésének kommunikációs támogatása
  • Szakmai programok kezdeményezése, tervezése, lebonyolítása és kiértékelése
  • A szervezet tagjainak tájékoztatása a szervezet céljairól, eredményeiről, feladatairól és problémáiról
  • A szervezet imázsának fejlesztése a szervezet tagjain keresztül
  • A szervezet arculatának tudatos fejlesztése és ápolása
  • A szervezet kommunikációs magatartásának irányítása, alapozása és hitelessé tétele
  • A szervezet tagjai támogatásának megszervezése a menedzsment és az általa kitűzött célok iránt.

 

Nektek mi a véleményetek erről? Nálatok hogyan zajlanak ezek a folyamatok?

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

2019.10.16.

A nyilvánosság pozitív hozzáállása nagyban hozzájárulhat egy vállalat, márka, szervezet vagy épp egy személy üzleti sikereihez. A jó PR szakember megértést és bizalmat épít ki és ápol a nyilvánossággal. A PR egyik kulcsmondata: Tégy jót és beszélj róla, de ha baj van, orvosold a bajt és beszélj róla, hogyan orvosoltad!

 

 A Public Relations tevékenység egyenlő a demokratikus társadalmakba működő szervezetek és környezetük közötti kétirányú kommunikáció tudatok megteremtésével, irányításával, szervezésével. A PR célja és feladata, hogy elősegítse az egyének, a csoportok, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a megértést és a bizalom kialakulását. Viszont a PR nemcsak egy tevékenység, de magatartásforma, gondolkodásmód is. A nyíltság, a közlésvágy, a közvélemény előtti pozitív megjelenés, az őszinteség, a bizalom attitűdje. Talán ezt a tevékenységet úgy lehet a legjobban szemléltetni, mint egy hídon lévő tolmács. A híd egyik végéből megy az üzenet, a tolmács ezt lefordítja, majd a hídon keresztül érkezik a visszacsatolás is, és a PR ezt felügyeli, kontroll alatt tartja.

A PR feladata, az egyének, a szervezetek és a környezetük közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok tervezése, kivitelezése, értékelése. Ennek eszközei a sajtóközlemények a beszédek, szemináriumok, éves beszámolók, esetleg jótékony célú adományozások. Teljesen mindegy, hogy mit használ fel éppen a vállalat, vagy hogy mit tesz, a lényeg mindig az, hogy a nagy közönség felé ez le legyen kommunikálva, és ami ennél is fontosabb, hogy azt jól, profi szinten legyen végre hajtva.

Abban különbözik ez mondjuk a marketingtől, hogy a marketingnek egyetlen célja van, az eladás, ezzel szemben a PR pedig a bizalom építésről szól. A PR egy stratégiai eszköz, amely egy kétoldalú kapcsolat. A menedzsment munka része is lehet, és a szervezet és a közérdeket tartja szem előtt. Míg ezzel szemben mondjuk a reklám egy taktikai eszköz, amely egy egyoldalú kapcsolat, nem beszélve arról, hogy a reklámok során a fogyasztók csak információk töredékéhez juthatnak hozzá.

Na de kiből is lehet jó PR-es? Nem gondolom, hogy minden személyiség alkalmas lenne erre a feladatra, mert persze felületesen mindenki talán el tudná végezni, de csak kevés emberből válhat jó szakember! Ami a legfontosabb a szakmai tudás, melyet csak tanulás útján tudunk elsajátítani, így aki nem szeret tanulni máris kiesett a játékból. Nagyon fontos, mivel ez a szakma javarészt a kapcsolatokról szól, hogy jó emberismerő legyen az illető, illetve jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkezzen. Általában a legtöbb szakmánál elvárható szempont, de itt különösen fontos, hogy jó kommunikációs készségnek legyen birtokában az illető. Legyen kreatív, de elemző gondolkodású, illetve képes legyen aktivizálni, befolyásolni, mozgósítani tömegeket.

Nektek hogy tetszett ez a rész? Ti szeretnétek PR szakemberek lenni? Írjátok meg kommentbe!

Ha tetszett a bejegyzés, és még több tartalmat szeretnél tőlünk akkor kövess minket!

Facebookon
Instagramon
Weboldalon

Ezeket a cikkeket olvastad már?